Újabb ASP-gyanús gazdaságokra bukkantak Szatmár megyében
A Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) legfrissebb tájékoztatása szerint egyre több gazdaságba jut be az afrikai sertéspestis néven ismertté vált fertőzés. Mi több, immár olyan településekről is jelentettek gyanús megbetegedéseket, amelyeken eddig nem volt jelen az ASP.
A Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság pénteki adatai szerint a betegség pillanatnyilag nem kevesebb mint 30 gazdaságban van jelen a megyében. A legfrissebb laborvizsgálatok eredményeit is figyelembe véve, elmondható, hogy a kórokozó jelenleg egy szilágypéri, hét szaniszlói, két tartolci, két bikszádi, egy aranyosmeggyesi réti, egy kőszegremetei, három érkávási, egy avasújfalui, három vámfalui, két reszegei, hat érkőrösi és egy avasújvároshegyi gazdaságot fertőzött meg, viszont a szakhatóság jelentése szerint mindegyik helyszínen megtették már a szükséges lépéseket a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
Ugyanakkor Apában, Terepen, Érkőrösön, Tasnádon és Vámfaluban további nyolc, potenciálisan ASP-fertőzött gazdaságból vettek mintát, és továbbították azokat az illetékes laboratóriumnak ellenőrzésre.
A hatóság ismételten felhívja a figyelmet, hogy csak és kizárólag azok a sertések kerülnek leölésre, amelyeket a vírus által érintett gazdaságokban neveltek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a gazdáknak kötelező módon be kell jelenti az állatokat az országos adatbázisba, annál is inkább, mert a nem regisztrált állatok után kártalanítási összeget sem tudnak fizetni. Ami pedig az állatvásárokat illeti, azok a fertőzésre való tekintettel továbbra is zárva maradnak.
Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azonban jelentős károkat tud okozni a sertésállomány megtizedelése által. Épp ezért a Szatmár megyei DSVSA arra kéri a sertéstartókat, ha bármilyen tünetet vesznek észre az állaton, értesítsék az igazgatóságot a 800826787-es vagy a 0261–715956-es telefonszámon és mielőbb keressék fel az illetékes állatorvost.
A betegség terjedése
A beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.
A betegség legfontosabb tünetei
A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek.
Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed – írja a betegségről a magyarországi szakhatóság.
Sem a megelőzést szolgáló vakcina, sem olyan gyógyszer, amivel az állatok meggyógyíthatóak, nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését csak a fertőződött állományok gyors és teljes felszámolásával lehet megállítani.
